128 éve, 1891. december 23-án született Bródy Imre. A kiváló elméleti fizikus a Tungsram kutatólaboratóriumának tagjaként tudományos munkásságát a gazdaságos világítás problémája megoldásának szentelte. Elsősorban a kryptonlámpa atyjaként ismerjük.

Bródy Imre a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen (ma ELTE) szerzett matematika-természettan szakos tanári diplomát 1915-ben. 1917-ben fizikai doktorátust szerzett az egyatomos ideális gázok kémiai konstansának elméleti meghatározásával. 1919-ben a Tudományegyetemen tanársegéd. 1920-1923 között a göttingeni egyetemen dolgozott tanársegédként Max Born professzor mellett, s a Zeitschrift für Physik egyik szerkesztőjeként. Ígéretesen bontakozó, termékeny tudományos pályája ellenére 1923-ban hazatért. 1923 júliusától az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának egyik vezető munkatársaként dolgozott. Elsődleges feladata az izzólámpák gáztöltésének olyan irányú változtatása volt, mely azok gazdaságosságát és minőségét lényegesen javítja. Vélhetően 16 magyar és egy Millner Tivadarral közös, az Egyesült Államokban bejelentett szabadalommal védett eljárás kidolgozásában működött közre. Laboratóriumi munkatársaival (Theisz Emil, Kőrösy Ferenc, Millner Tivadar) és Polányi Mihállyal együtt elért legjelentősebb eredménye a kriptontöltésű izzólámpa és a kriptongáz gazdaságos előállításának módszere.  Bródy az Egyesült Izzóban végzett munkája miatt védelemben részesült, 1944 júliusában azonban feleségét és lányát elhurcolták, s ő követte őket. A koncentrációs táborban halt meg Mühldorf am Inn-ben (más forrás szerint Ausschwitz-Birkenauban).

 

Az elméleti fizikus Bródy az Izzóban kiváló gyakorlati embernek bizonyult. Kitűnt abban, hogy a problémákat az alapkérdésekre visszavezetve volt képes látni és láttatni. Az izzólámpa hatásfokának emelése érdekében végzett kutatásai is ezért vezettek eredményre. Nem fogadta el azt a tételt, hogy önmagában az argon kisebb hővezetése az argon-nitrogén keverékkel töltött lámpák magasabb hatásfokának oka. A termodinamikai ok felkutatásával bizonyította, hogy a nemesgázok nagyobb molekulasúlya a termikus diffúziót csökkenti, ezért nagy molekulasúlyú nemesgáz alkalmazásával a lámpa feketedése csökkenthető, az izzószál és az izzólámpa élettartama növelhető. A kriptongáz alkalmazására nem Bródy gondolt először, de szívós kutatómunkával ő teremtette meg a gazdaságos, ipari gyártás feltételeit egyrészt azzal, hogy a kriptongáz levegőből való kinyerése módszerével a töltőgáz árát lényegesen csökkenteni tudta, másrészt a lámpát újraszerkesztette a hatékonyság növelése érdekében. Életének utolsó éveiben nagynyomású lámpákkal kísérletezett. Ezek a szintén nemesgázzal töltött lámpák rendkívüli fényerőt adtak, de a különleges üveg alkalmazása ellenére is felrobbantak időnként, ezért piaci bevezetésük elmaradt.

 A Tungsram kutatólaboratóriumát a második világháború után Bródy Imréről nevezte el, ezzel is kifejezve megbecsülését Bródy tudományos és emberi nagysága iránt.

A kép forrása: https://dokutar.omikk.bme.hu/archivum/magyarok/htm/brodyrov.htm

22 TOVÁBBI CIKK OLVASÁSA

Tovább a Hírek oldalra