A világítási kultúra fejlesztése Magyarországon

Napjainkban, amikor a fényszennyezés globális problémává vált, nehéz elgondolni, hogy mintegy száz éve sok országban, így Magyarország nagyobb részén is, az ellenkezője volt a probléma: a nem elegendő vagy nem megfelelő világítás! A megfelelő világítás fizikai és mentális egészségünk egyik záloga, a termelékenység növelésének, s a biztonságos vagy épp ünnepi terek kialakításának is egyik kulcsa, míg a világítási technológia fejlődése és a felhasználói magatartás egyaránt elengedhetetlen a körültekintő energiagazdálkodáshoz. Az 1920-as években e gondolatok épp csak elkezdtek gyökeret verni Magyarországon. Ebben az átalakulásban az 1927 szeptemberében megnyílt Világítástechnikai Állomás és a Tungsram vezető szerepet játszott. Lássuk, hogy is kezdődött mindez!

A 19. század végétől folyamatosan nyert teret az elektromos energia hajtóerőként az iparban, valamint az utcai és közvilágításban. 1929-ben már a magyar lakosság mintegy fele villamossággal ellátott településen élt, de csupán a háztartások 28 %-a alkalmazott elektromos energiát világítási célra. Ráadásul e lakosság a nagyobb városokban és a szénbányák és iparvállalatok körül tömörült, míg jóval több mint 2000 településen nem volt elektromos energiaszolgáltatás. Az ipari termelés erős koncentrációja és a lakosság több mint 10 %-ának Budapesten való tömörülése miatt az országban felhasznált elektromos energia mintegy felét a főváros fogyasztotta. Az 1920-as években a villamosítás jelentős haladása ellenére, mely folyamatot vidéken a nagy bányavállalatok vezették, az energiaellátás és a világítási kultúra terén is bőven nyílt tér a fejlődésre.

Az energiafogyasztás emelésének és a villamos világítás minél szélesebb körú bevezetésének nyilvánvaló közös érdeke vezette a Magyar Villamos Művek Országos Szövetségét és a Tungsramot a Világítástechnikai Állomás megnyitására 1927 szeptemberében. A Tungsram maradt az Állomás fő támogatója évtizedeken át. A két világháború között a Zipernovszky Ferenc vezette Világítástechnikai Állomás úttörő szerepet játszott a megfelelő világítással kapcsolatos ismeretek terjesztésében, tanácsadó szerepet játszott minden világítási kérdésben, így szabványok és technikai előírások kidolgozásában, s közreműködött díszkivilágítási projektben is.

A Világítástechnikai Állomás előadóterme

A VIlágítástechnikai Állomás világítástechnikai kurzusokat rendezett, valamint előadásokat tartott közép- és szakiskolákban, vállalatok, különféle szervezetek és felsőoktatási intézmények számára, így például a Magyar Racionalizálási Bizottság, az Országos Reklámkongresszus vagy épp a Budapesti Kereskedelmi Akadémia számára. Az Állomás az erőművekkel együttműködve segítette az ismeretterjesztést vidéken is standardizált előadások, röplapok és filmfordítások készítésével, s különféle jelentős eseményeken, mint az Országos Mezőgazdasági Kiállításon vagy az Országos Iparostanoncoktatási Kiállításon való részvétellel. Az egyik fő üzenet a közvetlen és közvetett világítás kombinálása volt a vakító fény elkerülése és az egyéni szükségletek figyelembevétele érdekében amellett, hogy az Állomás a világítás intenzitása fokozásának szükségességét hangsúlyozta a termelékenység növelése és szemünk fényének védelme céljából. Tanárokat, orvosokat, építészeket és iparművészeket kívántak behatóan tájékoztatni annak érdekében, hogy ők hívják fel a figyelmet az iskolák, kórházak és különféle magán- és középületek megfelelő világítására. A világítás pszichológiai hatásait is felismerték, s nagy sikerű kirakatvilágítási versenyeket rendeztek az erőművekkel közösen.

Mivel a háztartás a nők területe volt, a VIlágítástechnikai Állomás külön gondot fordított arra, hogy az ő figyelmüket felhívja a takarékos és helyes világításra, szeretteik látásának védelmére. Az Állomás 1933/34. évi beszámolója a nők, háziasszonyok és cselédek elsősorban háztartási elektromos cikkeket érintő praktikus műszaki érdeklődésének magas fokáról számolt be. E cikkek, mint a vasaló, hajszárító, hűtő, porszívó, bojler még nem voltak általánosan elterjedve, ám a háztartási munka jelentős könnyítését várták tőlük. Ezen álmok valóra válása a villamosítás és a háztartások rendelkezésre álló jövedelme bővülésének függvénye volt.

Nappali javasolt világítása 1934-ben, összehasonlítva egy 19. század végi szobabelsővel

A díszkivilágítás divatos újdonság volt az 1920-as években, melynek idegenforgalmi jelentőségét Budapest székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala is világosan felismerte. A Hivatal 1928. augusztus 20-ára elkészíttette a Halászbástya ünnepélyes kivilágítását a Tungsram tervei alapján és a jelentős villamossági és kábelgyártó vállalatok hozzájárulásával. Ezen ideiglenes világítás számos díszvilágítási projekt előtt nyitotta meg az utat, melyre a koronát 1938-ban az Eucharisztikus Kongresszus alkalmából elkészült projektek tették fel (a bazilika, az alagút, számos szobor és a Hősök terén felállított oltár világítása). A Világítástechnikai Állomás és a Tungsram nemzetközi tapasztalatok gyűjtésével, világítási kísérletekkel, egyes projektek tervezőjeként támogatta a Budapest éjszakai képét meghatározó projektek elkészültét, s természetesen lámpák és armatúrák szállítójaként.

A kivilágított Budapestet ábrázoló Tungsram-plakát

Megtekinthető filmhíradó az Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére rendezett dunai hajókörmenetről

(a világítás látható:  0:00-0:06 és 0:56 - 1:12)

https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=2812

Források:

Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter a villamosításról, a villamosítási törvényről és az Ausztriával valό villamosenergia kicserélésről, in: Pesti Tőzsde 10 (1929) 20, 1.

Horváth, József, The Floodlighting of Budapest. Hungexpo, Budapest, 1990.

Horváth, József, 75 éves a Világítástechnikai Állomás – ünnepi megemlékezés vagy nekrológ? In: Világítástechnikai Évkönyv 2002-2003, 5-11.

Kaesz, Gyula, Korszerű világítótestek. Tér és Forma 7 (1934), 4-5, 118-125.

Szilas, Oszkár, Die Elektrizität erzeugende Industrie. Ungarisches Wirtschaftsjahrbuch 1929, p. 115.

Zipernovszky, Ferenc, A Világítástechnikai Állomás működése és a világítástechnika általános fejlődése 1933/34-ben. Miskolci Könyvnyomda Rt., Budapest, 1934.

Nemzeti Filmintézet Magyarország, Filmarchívum (felhasználás feltételei: https://filmhiradokonline.hu/privacy.php)

Tungsram Gyártörténeti Gyűjtemény