VÁKUUMTECHNIKAI GÉPGYÁRTÁS A TUNGSRAMNÁL

A Tungsram elsősorban fényforrásgyártóként él a köztudatban. A vákuumtechnikai gépgyártás a második világháború végén az újpesti gyár szovjet hadsereg által történt leszerelése következtében, kényszer szülte kreatív megoldásként és egy új piaci lehetőség kiaknázásaként fejlődött külön ágazattá a két világháború között lerakott alapokra építve. Fényforrásgyártó gépsorok kifejlesztése, teljes gyárberendezések megtervezése mellett egy sor különböző vákuumtechnikai gépet gyártott és az 1980-as évek végére képessé vált robotok gyártására is, bizonyítva a Tungsram és munkatársai innovatív képességét ebben az ágazatban is.

1945. május 15. A szovjet hadsereg elvonulása után üresen kongó csarnokok, kifosztott raktárak, rombolás és szemét maradt csupán a Tungsram központi, újpesti gyárában. Mintegy 700 vasúti vagonban szállította el a szovjet hadsereg a vállalat teljes gyártóberendezését, műszaki könyvtárát, kutatóintézetének műszereit, kb. 12 millió dollár értékben. A Tungsram azonban a kőbányai pincékben a német hadsereg számára berendezett katonai rádiócsőgyártó egység megmentett gépei, a gyártásból korábban kivont, más telephelyeken raktározott régi gépek és a dolgozók által elrejtett szerszámok és kisebb berendezések segítségével rekordsebességgel indította újra termelését: 1945. július 6-án elkészültek az első izzólámpák, szeptemberben az első rádiócsövek. A gyártókapacitás háború előtti szintre hozatalában kulcsszerepet játszott a Tungsram két világháború között kiépített, saját gyárai berendezéseinek korszerűsítését, kapacitásbővítését ellátó gépműhelyének alapján felépülő professzionális vákuumtechnikai gépgyártás.

A rövid életű demokratikus államberendezkedés reményt keltett a Tungsram hagyományos nyugati, különösen transzatlanti kapcsolatai helyreállítására. A General Electric, a világ legnagyobb fényforrásgyártója mintegy 10%-os tulajdonrészesedéssel bírt a vállalatban. A gyártási tapasztalatok kölcsönös rendelkezésre bocsátásának megújítására vonatkozó tárgyalások során merült fel, hogy a Tungsram készítsen gyártósorokat a GE kínai leányvállalata számára. A fejlődő országok fényforrásgyártóinak ellátása mint új piaci lehetőség ekkor jelent meg. Az 1947 tavaszán parafált Tungsram-General Electric szerződés nem került jóváhagyásra a Magyar Nemzeti Bank által.

A vasfüggöny legördülése után a Tungsram gépgyártása számára a KGST-piac vákuumtechnikai gépekkel való ellátása nyújtott fejlődési lehetőséget. A Tungsram gépgyártásának és fejlesztésének központja az 1951-ben alapított és 1967-ben egyesített két gyár, a Mintagépgyár és a Vákuumtechnikai Gégyár (VTG) volt. Izzólámpa- és fénycsőgyártó gépsorok készültek itt egyre növekvő teljesítménnyel és automatizáltsági fokkal, majd egyéb vákuumtechnikai gépek is, elsősorban a szocialista és a fejlődő országok számára. A VTG fejlesztési tevékenysége és gyártási tapasztalata elengedhetetlen volt a Tungsram fényforrásgyártásának sikeréhez, az újabb és újabb típusokhoz szükséges gyártósorok kifejlesztése, a gyártási technológia fejlesztése formájában. A Tungsram szovjet gépexportja nagy volumenű, sikeres és nyereséges üzletté vált. A Tungsram Afrikától az arab országokon át Indonéziáig számos fejlődő országban tervezett és kivitelezett fényforrásgyártó gyárakat, a dolgozók betanítását és a gyárak kezdeti műszaki felügyeletét is ellátva.

Az 1960-as évektől a Tungsram több gyár integrálásával növelte gépgyártási kapacitását, melynek profilja a fényforrásgyártó gépek mellett kiegészült képcsőgyártó-, félvezetőgyártó, üveg- és gyógyszeripari és csomagolástechnikai berendezésekkel. A Győri Gépgyárban például KGST-exportra vákuumtechnikai gépek, konvertibilis devizával rendelkező országokba többek között lemezmegmunkáló prések, tengelymegmunkáló rendszerek készültek. A budapesti Konverta a fényforrásgyártó gépsorok elektronikai szabályozóegységeit készítette, színházvilágítási berendezései megtalálhatók voltak az egész Szovjetunióban. Az 1980-as években megindult profiltisztítás során több kisebb gépgyár levált a Tungsramról.

A Tungsram gépgyártásának jelentős központjává vált a Gyöngyösi Félvezető- és Gépgyár, mely elsősorban üvegipari (pohárgyártás) és gyógyszeripari gépsorokat (ampullagyártás) ill. ezek egyes berendezéseit gyártotta. A Tungsram Gyöngyösön felépített félvezetőgyártása is profitált az ottani gépgyár jelenlétéből, mely támogatta a licenc formájában átvett technológiák adaptációját és a gyártástechnológia folyamatos fejlesztését. Egyes itt konstruált diódagyártó berendezéseket a Telefunken és a Philips is megvásárolt. Az elsősorban a szovjet TV-képcsőgyártásban és az autógyártásban alkalmazott egyszerű robotok (manipulátorok) gyártásától indulva az 1980-as évek közepére a gyöngyösi gépgyár képessé vált szabadon programozható, valódi robotok gyártására is. Ez a képessége nem bontakozhatott ki: A gyár a Mikroelektronikai kormányprogram végrehajtásának értelmében a Tungsram újpesti félvezetőfejlesztési részlegével együtt az 1982-ben alapított Mikroelektronikai Vállalat részévé vált. Az itt profilidegen gépgyártás fokozatosan leépült, át- és kiszervezések sora után a 2000-es évek elején megszűnt.

A General Electric konszernjén belül a VTG a GE Lighting gyárait látta el korszerű gépsorokkal. Szakemberei részt vettek a GE Lighting európai gyárainak termelés-támogatásában és a GE Lighting gyártókapacitásai egy részének Magyarországra való áttelepítésében. A VTG bezárására 2017-ben került sor. A felhalmozott sokoldalú tudás átörökített része a Tungsram jelenlegi gépgyártási, elsősorban alkatrészgyártó kapacitása számára teremtett erős alapokat, támogatva a kreatív válaszadást a világítástechnika átalakulására.

Források:

Bay Zoltán: Az élet erősebb. Csokonai/Püski, Debrecen/Budapest, 1990.

Billing Péter et al. (szerk.), Tungsram (arc)képek. 2., bővített kiadás. P. Szabó Gábor, Budapest, 2016

Hidvégi, Mária , Anschluss an den Weltmarkt. Ungarns elektrotechnische Leitunternehmen 1867-1949. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen, 2016.

Koroknay Ákos (szerk.), A Tungsram története 1896-1996. Aschner Lipót Alapítvány, Budapest, 2004.

Beszélgetések a Tungsram egykori dolgozóival

Hidvégi Mária